Iskolánk

Meggyőződésünk, hogy lehet öröm a tanulás

Igen, ha szabad az önkifejezés…

A gyermek magában hordozza fejlődésének, önmegvalósításának csíráját. Megélt élményei, érzelmei, érzelmi élete, korábbi ismeretei alkotják élete alkotó elemeit, amely egyedi, megismételhetetlen individummá formálják. A mi feladatunk, hogy hagyjuk szabadon megnyilvánulni a lehető legkevesebb kényszerrel, hogy éreztessük vele gazdagságát, és felismertessük értékeit. Önkifejezése csak akkor lesz szabad, ha bizalom és elfogadás övezi.

a kísérleti tapogatózás…..

Fontos, hogy a tanítás célja egy kutatási módszer, gondolkodási mód és a kritikai szellem elsajátítása. A kiindulópontja a gyermek természetes kíváncsisága, azért fog kutatni, mert kedve van, szüksége van a megismerésre. Amit a gyermek maga fedezett fel sorozatos tapogatózásai során, az fontosabb és mélyebb ismeretet jelent számára, mivel maga szerezte meg ezeket.

a közösségi élet…..

A közösségi élet fontosabb, mint az egyéni versengés. Az osztály életével, megszervezésével. a munkával kapcsolatos döntéseket a csoport közösen hozza meg. Így a tanulók együttműködnek az osztály többi tanulójával, az iskola tanulóival, az iskolával kapcsolatos döntéseken, vagy más feladatokon keresztül.

Ezért a pedagógusok a gyerekek életkori sajátosságait figyelembe véve, komplex pedagógiai megoldásokat keresve, egyéni odafigyeléssel, tudatos pedagógiai munkával ébresztik fel a gyerekek kíváncsiságát és tanulás iránti vágyát.

Az egyéni különbségeknek megfelelő  differenciált tevékenységek mellett ugyanolyan fontos az együttműködésre való képesség fejlesztése. Ezért a tanórákon nagyrészt kis csoportokban, kooperatív módon dolgoznak a gyerekek, így megtapasztalják és megtanulják az egymásra figyelést, a szolidaritást, a felelősségvállalást, a normakövető magatartást és az együtt alkotás örömét.

Az eredmény pedig egy sereg kiegyensúlyozott, kíváncsi, felfedező kedvű, tanulni, megismerni szerető, vidám gyerek, akik boldogan jönnek nap mint nap az iskolába.