Meggyőződésünk, hogy lehet öröm a tanulás
Igen, ha szabad az önkifejezés…
A gyermek magában hordozza fejlődésének, önmegvalósításának csíráját. Megélt élményei, érzelmei, érzelmi élete, korábbi ismeretei alkotják élete alkotó elemeit, amely egyedi, megismételhetetlen individummá formálják. A mi feladatunk, hogy hagyjuk szabadon megnyilvánulni a lehető legkevesebb kényszerrel, hogy éreztessük vele gazdagságát, és felismertessük értékeit. Önkifejezése csak akkor lesz szabad, ha bizalom és elfogadás övezi.
a kísérleti tapogatózás…..
Fontos, hogy a tanítás célja egy kutatási módszer, gondolkodási mód és a kritikai szellem elsajátítása. A kiindulópontja a gyermek természetes kíváncsisága, azért fog kutatni, mert kedve van, szüksége van a megismerésre. Amit a gyermek maga fedezett fel sorozatos tapogatózásai során, az fontosabb és mélyebb ismeretet jelent számára, mivel maga szerezte meg ezeket.
a közösségi élet…..
A közösségi élet fontosabb, mint az egyéni versengés. Az osztály életével, megszervezésével. a munkával kapcsolatos döntéseket a csoport közösen hozza meg. Így a tanulók együttműködnek az osztály többi tanulójával, az iskola tanulóival, az iskolával kapcsolatos döntéseken, vagy más feladatokon keresztül.
Az itt tanító pedagógusok vallják, hogy nincsenek eredendően rossz vagy jó gyerekek, csak nagyon különböző és különbözőképpen tehetséges gyerekek vannak.
Ezért a pedagógusok a gyerekek életkori sajátosságait figyelembe véve, komplex pedagógiai megoldásokat keresve, egyéni odafigyeléssel, tudatos pedagógiai munkával ébresztik fel a gyerekek kíváncsiságát és tanulás iránti vágyát.
Az egyéni különbségeknek megfelelő differenciált tevékenységek mellett ugyanolyan fontos az együttműködésre való képesség fejlesztése. Ezért a tanórákon nagyrészt kis csoportokban, kooperatív módon dolgoznak a gyerekek, így megtapasztalják és megtanulják az egymásra figyelést, a szolidaritást, a felelősségvállalást, a normakövető magatartást és az együtt alkotás örömét.
Kövess minket Facebookon is!
